Jeffery nem késlekedett a válasszal: azonnal elbocsátotta Billy Coxt és Buddy Milest, helyükre Mitchellt és Reddinget hívta vissza Nagy-Britanniából, hogy a már lekötött műsorokat az újjáalakult Experience adja le. Mielőtt a turné egyáltalán elkezdődött volna, Hendrix visszaküldte Reddinget, és Coxt hívta vissza. A rajongók és a lemezgyűjtők ezt az utolsó felállást – Hendrix, Cox és Mitchell – Cry of Love-nak is nevezik az azonos nevű turné után. 1970 legnagyobb részét hétköznap stúdiózással, hétvégén koncertezéssel töltötték. A „Cry of Love”-turné 1970. április 25-én, a Los Angeles Forumban kezdődött, és az előző elképzelés szerint tervezték a menetrendet. A hangminőség egyszer-egyszer lehetett volna jobb is, de sok új dalt játszottak, és a régi dalokba is új életet leheltek. A hangfelvételek viszont elég jó minőségűek lettek; ezeket Eddie Kramer és John Jansen (Wally Heider Studios) készítette. Sok viszont csak kalózfelvételeken (vagy nem hivatalos albumokon) szerezhető be. Egyik májusi koncertjüket, amit az Oklahoma Field House Egyetemen tartottak, a kenti egyetemen történt mészárlás áldozatainak ajánlották. A turnénak harminc állomása volt, az utolsó koncertet 1970. augusztus 1-jén, Honoluluban tartották. Több koncert is a legemlékezetesebbek közé tartozik, ezekről kiváló minőségű hang- és filmfelvétel készült. Az 1972-ben, már Hendrix halála után megjelent In the West című albumon (ma már nem hivatalos) hallható Chuck Berry „Johnny B. Goode”-jának kiváló feldolgozása (Berkeley Community Center, 1970. május 30.). Rajta van még többek között a „Red House” 12 perces változata (San Diego Sports Arena), a „Voodoo Chile (Slight Return)” és a „Little Wing” (Royal Albert Hall, 1969. február 24.). Az album hangminősége sokkal jobb, mint a filmzene-albumoké. 1971-ben, a Rainbow Bridge című fimhez készült albumon hallható a „Hear My Train a Comin'” brilliáns előadása, amit szintén 1970. május 30-án vettek fel (a hivatalos albumok közül a Blues címűn is rajta van). Ez a felvétel a „Red House” (San Diego), a „Stone Free” és a „Machine Gun” (Fillmore East) című dalokhoz hasonló, Hendrix legjobb formáját nyújtja bennük. Ám az egész album hibás volt, mert a Rainbow Bridge című filmben az 1970 júliusában, Mauin adott koncert látható. A filmzene-albumon több dal is van, ami rákerült a First Rays of the New Rising Sun-ra, például a „Hey Baby (New Rising Sun)”, a „Dolly Dagger”, az „Earth Blues”, a „Room Full of Mirrors” és a „Look over Yonder”, valamint az amerikai himnusz stúdiófelvétele, ami csak a 2000-ben kiadott 4 CD-s, díszdobozos kiadáson jelent meg.